Katalitikus hidrogénezési módszer: Jelenleg ez a fő eljárás a xilit ipari előállításában, amely a globális termelés több mint 80%-át teszi ki. Az elv abból áll, hogy nyersanyagként mezőgazdasági hulladékból, például kukoricacsutkából és cukornádból származó xilánt használnak fel. A xilit oldat előállításához végzett hidrolízist követően az oldatot katalitikusan hidrogénezik magas hőmérsékleten és nyomáson (120{5}}180 fok, 5-8 MPa) nikkelalapú katalizátor (például Raney-nikkel) segítségével a xilitben lévő karbonilcsoport redukálására, így xilit keletkezik. Ennek a folyamatnak a fő paraméterei a következők: 5-10 MPa-ra szabályozott hidrogénnyomás, 2-4 óra reakcióidő és a xilit tömegének 5-10%-a katalizátor adagolása. Előnyei közé tartozik a nyersanyagok széles körű elérhetősége és a magas konverziós arány (akár 90% vagy több), de nagy mennyiségű hidrogént fogyaszt, és a katalizátor hajlamos a deaktiválódásra, ami rendszeres cserét igényel.
Kémiai redukciós módszer: Ez a módszer közvetlenül redukálja a xilitoldatot redukálószerekkel, például nátrium-bór-hidriddel (NaBH4). Ez az eljárás szobahőmérsékleten és nyomáson, enyhe reakciókörülmények mellett végrehajtható, de a redukálószer drága (a nyersanyagköltség kb. 30%-50%-át teszi ki), és bór-tartalmú szennyvíz keletkezik, amely további kezelést igényel. Jelenleg csak a speciális xilitek kis-gyártásában használják, például nagy-tisztaságú, gyógyszerészeti minőségű xilit előállításához.